#1 Kritika - Shaphire

Sziasztok! A mai napon elkészültem az első kritikámmal, a menü is rendben van, lehet rendelni! :) 

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Link: xxx

Korábban már sokszor összefutottam magával a bloggal, szemezgettem vele egy darabig, végignéztem futó pillantással, de most érkezett el az idő, hogy a rendelés miatt bele is olvassak.

A kinézetről röviden. Ami azt illeti, Barry remek munkát végzett, tetszik, hogy nem lett túlcsicsázva. A menüpontok rendben vannak, nincs felesleg, esetleg a sorrenden változtatnék. A feliratkozási lehetőséget eggyel feljebb csúsztatnám, a megtekintéseket pedig jóval lejjebb. Talán az „Ez történt eddig” nem is kéne nagyon, hiszen ott van a menü, ahol sokkal könnyebben el lehet érni a részeket.

Ugyebár az egész design zöld, de különböző árnyalatokban, ami csodálatos!

Viszont a betűméretet növelném 1-2 pixellel, és kissé kivilágosítanám, hogy olvashatóbb legyen.

Viiiiiiszont van valami, ami számomra zavaró. A fejléc és a háttér különböző színű. A képen látod a színkódokat, tehát könnyen orvosolni tudod a problémát! 

Sajnálattal kellett konstatálnom, hogy nincsen trailer. Pedig ez nagyon fontos, az egyik legkitűnőbb reklám a történetnek. (Majd a későbbiekben lesz cikk előzetes készítésről, ha kíváncsi vagy az én módszeremre, nézz be :) )

A fülszövegnél kissé fennakadt a szemöldököm. Nem, nem találtam benne helyesírási hibát, ne aggódj.

Túl sok konkrétum található benne. Konkrétan lespoilerezted az előző fejezeteket, így magából az élményből vettél el rengeteget, ami egy olvasónak, mint például nekem, szörnyen lehangoló.

Persze ezeket a mondatokat megtarthatod, de mondjuk vedd ki belőle a neveket, és a konkrét esemény helyett írj le valami olyasmit, ami halványan körülírja az erdőben történteket. Mint például „De amit ott látott, teljes mértékben összetörte.” „Csak egy találkozás is elég volt ahhoz, hogy minden megváltozzon, és a királyság veszélybe sodródjon” Valami ilyesmire gondoltam.

(Hiszen te sem örülnél, ha a kedvenc sorozatod új részénél tele lenne konkrét, nagy eseményekkel a fülszöveg.

Persze nem azt állítom, hogy semmit ne lehessen megtudni belőle a történetből, hiszen pont ez a lényege, hogy egy kicsit belecsöppentse az ’új’ embereket. De nem ilyen formában.

Jó, ha elárulsz valami konkrét dolgot benne, és akkor a többit pedig homályosan fogalmazod. Egy kérdés a végére fel is dobhatja talán.

Jöjjön tehát a lényeg, azaz a tartalom.

Mivel még csak a prológus és az első fejezet van közzétéve, nem túl terjedelmes ez a rész, sajnos.

Tehát, akkor jöjjön is maga a lényeg, a történet.

Sajnos nem  tudunk meg magáról a világról túl sok mindent, a szereplőkről pedig még kevesebbet deríthettünk ki, másfél fejezet alatt, de ez így is van rendjén – hiszen akkor mi maradna későbbre?

Az információkat egész jól osztottad be, nem zúdítottad rá az olvasókra az elfek mindenféle kis dolgait, valamint Shaphire tulajdonságai is szépen fokozatosan mutatkoznak meg; ez nagyszerű.

A te „hibád” inkább a furcsa fogalmazás. Ahogyan olvastam, mintha kissé akadozott volna, nem volt mindig tiszta, miről is van most szó. Akadt egy két mondat, amelyet egybe lehetett volna kapcsolni, így nem lepi el a bekezdést a sok kis gonosz tőmondat. Bár nem volt annyira nagyon zavaró, sőt, kifejezetten jól hangzott így a fejemben, de a későbbiekben ebből még lehet probléma. A szóismétlés viszont rontott az összképen. Erre bátran merem ajánlani a Szinonimaszótárt, az internetes oldalt, ahonnan szoktam kinézni bizonyos szavak szinonimáját, pont ennek elkerülése érdekében.

A prológusban lehetett volna egy hangyányit több szó Shaphire érzéseiről. Miért akar annyira kimenni? Mi vonzza őt oda? És miért nem kezdte el hamarabb a gondolkodást a megszökésen?

Ezek a segítő kérdések a későbbiekben még hasznodra lehetnek.

Ha bármikor elakadnál, csak olvasd vissza, amit eddig írtál, és fogalmazz meg magadban kérdéseket, akár le is írhatod egy cetlire. Kezdj el szépen írni, és húzd ki azokat, amikre már választ adtál a fejezetben. Így valamennyire szabályozhatod az információkat.

De akkor térjünk is rá az első fejezetre.

Ugyebár a prológus azzal ér véget, hogy Shaphire találkozik a jegyesével. Meg kell valljam, én ahhoz a férfihez nem tudok jól viszonyulni, a fülszövegben leírtak alapján. Tehát kissé keserű szájízzel olvastam azokat a sorokat. És ne aggódj, ez nagyon jó! Sok író nem tudja elérni azt, hogy az olvasóknak legyen valami kapcsolatuk, érzésük a szereplőkkel kapcsolatban. De neked sikerült fél mondattal megutáltatnod velem őt, pedig egyáltalán nem ismertem a körülményeket. Le a kalappal előtted! J

Az első fejezet „tempója” számomra meglepő volt. Az eleje olyan érzelemmel teli, gördülékeny, míg ahogyan haladunk a vége felé, az események kezdenek kissé leapadni. Átmegyünk egyfajta mesélő üzemmódba, ahol Shaphire elmélkedik a múltról, és a körülötte lévő emberekről.

Nem mondom, hogy ez hiba, vagy rossz, dehogy! Csak még nem láttam ilyet nagyon sehol, hogy ennyire változatos legyen a hangulat egy fejezeten belül.

A szereplők névválasztása egész jó, - bár mivel nem sokat tudtunk meg róluk, nem állíthatom biztosra – passzol mindenkire a neve.

TEHÁT.

Összességében ez egy remek blog, mindössze azt ajánlom neked, hogy többször nézd át az irományaid, s fogadj fel egy bétát, hogy ezek a remek sorok ne vesszenek kárba hangulatilag, puszta figyelmetlenség miatt. 

Remélem nem bántottalak meg a véleményemmel, csak segíteni szeretnék! :)